Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság              

Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság működési területe

1.) Jogszabály által meghatározott működési terület:

26/2003. (XII. 30.) KvVM rendelet a környezetvédelmi felügyelőségek, a vízügyi felügyeletek és a nemzeti park igazgatóságok illetékességi, valamint a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok működési területéről.

A Magyar Közlöny 2004. évi 4. számában megjelent helyesbítésnek megfelelő szöveg.
Csongrád megye
  Kivéve:  Csongrád város közigazgatási területének a Tisza bal partjára eső részét.
  Szentes-Magyartés közigazgatási területének a Hármas-Körös jobb partjára eső részét.
Bács-Kiskun megyéből
Balotaszállás, Bócsa, Bugac, Bugacpusztaháza, Csólyospálos, Fülöpjakab, Gátér, Harkakötöny, Jászszentlászló, Kecskemét, Kelebia, Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas, Kiskunmajsa, Kisszállás, Kömpöc, Kunfehértó, Kunszállás, Móricgát, Nyárlőrinc, Petőfiszállás, Szank, Pálmonostora, Tiszaalpár, Tompa, Városföld, Zsana közigazgatási területe
- Lakitelek közigazgatási területéből Tőserdő és az Alpári nyárigát területe
- Tiszazug közigazgatási területének a Tisza jobb partjára eső része.
Békés megyéből
Almáskamarás, Battonya, Békéssámson, Csanádapáca, Dombegyháza, Dombiratos, Gádoros, Kardoskút, Kaszaper, Kevermes, Kisdombegyház, Kunágota, Magyarbánhegyes, Magyardombegyház, Medgyesbodzás, Medgyesegyháza, Mezőhegyes, Mezőkovácsháza, Nagybánhegyes, Nagyszénás, Orosháza, Pusztaföldvár, Pusztaottlaka, Tótkomlós, Végegyháza közigazgatási területe.
Jász-Nagykun-Szolnok megyéből
- Öcsöd közigazgatási területének a Hármas-Körös bal partjára eső része,
- Kunszentmárton és Szelevény közigazgatási területének a Hármas-Körös bal partjára eső része,
- Tiszasas közigazgatási területének a Tisza jobb partjára eső része.
1.1 Működési vonalai
1.1.1 Folyószabályozási és vízminőségi kárelhárítás műveleti végrehajtási területe:
A Tisza Csongrád város északi közigazgatási határától (Csongrád-Bokros) a déli országhatárig (253,8 - 159,6 fkm) 94,2 km és a Maros a keleti országhatártól a torkolatig 49,6 km hosszban;
1.1.2 Árvízvédelmi vonalai:
A Tisza jobb part alpári magaspart (Lakitelek-Alpár közigazgatási határ) - déli országhatár közötti szakasza, a Dong-éri-főcsatorna torkolati szakaszának jobb és bal parti visszatöltésezése, a Tisza bal part a Hármas-Körös torkolattól a déli országhatárig, a Hármas-Körös bal part a Horgavölgy-ér mellékága alatti Darurampától a Tiszáig, a Maros mindkét parti töltés az országhatár és a torkolat között, a Sámson-Apátfalvi-főcsatorna jobb és bal parti töltése a Maros és a Királyhegyesi-főcsatorna között;
1.1.3 Kisvízfolyások, belvízcsatornák és vízügyi létesítmények:
A működési területén lévő belvízvédelmi csatornák és az ezeken lévő vízügyi létesítmények, ezen kívül - Békés megyében: Mágócs-éri-főcsatorna Csorvás közigazgatási területén,
- Bács-Kiskun megyében: Félegyházi-vízfolyás Helvécia közigazgatási területén.


Kapcsolatok: Szeged, Kecskemét, Hódmezővásárhely megyei jogú városok, Csongrád megye.
2.2 Működési terület általános műszaki leírása:

Az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság működési területe a Tisza alsó szakaszának mindkét oldalán helyezkedik el.

ATIKÖVIZIG működési területe
Határai: nyugaton a Duna-Tisza közti vízválasztó, északon Kecskemét, Alpár közigazgatási határa, illetve a Hármas-Körös folyó bal partja és Öcsöd keleti közigazgatási határa. Továbbiakban Csongrád megye közigazgatási határa Gádorosig, majd dél-keleti irányban a Pusztaottlaka-Kevermesi vonal. Délen a Magyar-Román illetve a Magyar-Szerb országhatár.

A terület két jellegzetes tájegysége az észak-déli irányban elterülő Duna-Tisza közötti homokhát és a Békés-Csanádi löszhát. E két jól elkülönülő tájegység fogja közre a kötött altalajú mélyártéri részt. Ezen adottságokat figyelembe véve a belvízvédelmi terület megoszlása az alábbi:

Mélyártéri terület:2811,8 km2
Fennsíki terület:5491,1 km2
Összesen:8302,9 km2

Az Igazgatóság működési területén 18 belvízrendszer található, mely 80 belvízöblözetre tagozódik. A belvízrendszereket a 2.2.1 pontban soroljuk fel.

Közigazgatási szempontból az ATIKÖVIZIG belvízvédelmi szempontból négy megyét érint az alábbiak szerint:
A megye neveTerület
km2
Megoszlás
%
Csongrád megye4.19749,4
Bács-Kiskun megye2.54229,9
Békés megye1.55618,3
Jász-Nagykun-Szolnok megye1952,4
Ö s s z e s e n :8.490100,0
A vízügyi igazgatóság síkvidéki vízgyűjtőin 114 település található, melyből 19 városi rangú, a területen 772 ezer fő él.
2.2.1. Belvízrendszerek felsorolása
Az ATIVIZIG működési terülten 18 belvízrendszer, amely 80 belvízöblözetre tagolódik

33. Dong-ér - Kecskeméti belvízrendszer (5 öblözet ): A rendszer területe 905,4 km2 , melyből 79,5 km2 az ADUVIZIG területére esik.
34. Dong-ér - Halasi belvízrendszer (8 öblözet ) : A rendszer területe 10111,6 km2, melyből 41,7 km2 ADUVIZIG területére esik.
35. Vidre-éri belvízrendszer ( 4 öblözet): A rendszer területe 251,7 km2
36. Pecsora-Sövényházi belvízrendszer (3 öblözet): A rendszer területe 156,9 km2
37. Algyői belvízrendszer (8 öblözet): A rendszer területe 937,4 km2
38. Tápé-Vesszősi belvízrendszer (2 öblözet): A rendszer területe 87,9 km2
39. Gyálai belvízrendszer (4 öblözet): A rendszer területe 533,8 km2
40. Köröséri belvízrendszer (3 öblözet): A rendszer területe 425,6 km2
76. Hármas-Körör bal parti belvízrendszer ( 3 öblözet): A rendszer területe 84,4 km2
77. Kurcai belvízrendszer (7 öblözet): A rendszer területe 1135,3 km2
78. Mártélyi belvízrendszer (nincs öblözeti tagozódás): A rendszer területe 40,9 km2
79. Tisza-Maroszugi belvízrendszer (10 öblözet): A rendszer területe 891,7 km2
80. Sámsoni belvízrendszer (7 öblözet): A rendszer területe 1213,4 km2
81. Élővizi belvízrendszer (5 öblözet): A rendszer területe 357,2 km2
82. Újszegedi belvízrendszer (2 öblözet): A rendszer területe57,2 km2, melyből 2,9 km2 országhatáron túli vízgyűjtő terület.
83. Maros bal parti belvízrendszer (5 öblözet): A rendszer területe 197,1 km2
84. Dunavölgyi Déli belvízrendszer: A rendszer területe 3234,8 km2, melyből Igazgatóságunk működési területére 57,5 km2 esik.
85. Dögös-Kákafoki belvízrendszer: A rendszer területe 1008,8 km2, melyből Igazgatóságunk működési területére 142,0 km2 esik.
2.2.2. Csatornahálózat
A vízügyi igazgatóság területén 7049,948 km csatornahálózat van, melynek kezelői megoszlása a következő:
Kezelőkm
VIZIG1283,2
- kettősműködésű250,1
- belterületi58,760
Társulat3039,7
Üzemi és magán2508,2
Önkormányzat (csak külterület)220,9
A csatornahálózat területi eloszlását a belvízi vízgyűjtőterület mélyártéri és fennsíki jellege határozza meg. A mélyártéri részek belvíz-veszélyeztetettsége következtében a csatornahálózat jelentős része ezen területen található, míg a fennsíki jellegű területeken a csatornahálózat a kedvezőbb esésviszonyok következtében ritkább jellegű, ezért itt a csatornasűrűség lényegesen kisebb.
2.2.3. Szivattyútelepek
Állami kezelésben lévő stabil szivattyútelepek száma 35 db, 97,7 m3/s kapacitással.
- Főbefogadóba emel 25 db, 78,00 m3/s.
- Esésnövelő 10 db 19,70 m3/s, minden telep elektromos meghajtású.
Szállítható szivattyúk: A vízügyi igazgatóságnak 55 db, 21,9 m3/s összkapacitású szállítható szivattyú áll rendelkezésére.

A szivattyútelepek kezelői szintű megoszlása az alábbi:
TípusMennyiség
db
Kapacitás
m3/s
VIZIG - főbefogadóba emelő2578,00
VIZIG - esésnövelő1019,70
Társulat4727,94
Üzemi és magán8312,64
Önkormányzat167,75
Összesen:181146,03
2.2.4. Belvíztározók
Belvíztározásra igénybevehető tározók, holtágak, halastavak:
KezelőSzáma
db
Teljes térfogataKapacitás
millió m3
Területe
max. Ha
Állandó tározó2078,8132,24788
VIZIG714,268,1742
Egyéb1364,5524,14046
Időszakos tározók
VIZIG----
Egyéb2818,5518,13772
Összesen4897,3650,38560
Igazgatóságunk a Matyéri és Vekerparti kiépített többcélú tározón kívül holtmedrek, Holt-Tisza ágak, halastavak, és csatorna völgyek felhasználásával tud 32,2 millió m3 belvíztározást biztosítani. Az ideiglenes tározási lehetőségekre mélyfekvésű ún. "tó"-kon, semlyékeken, illetve "széki" területen van lehetőség.

E tározásokra csak akkor kerül sor, ha már minden egyéb vízkormányzási lehetőség ki lett használva.
2.2.5. Belvízvédelmi őrjárások:
Területünkön összesen 77 db gát- illetve csatorna őrtelep található az alábbi bontásban:
Védelmi szakaszTerülete
km2
Összevont
gát-csatorna őrjárás
Önálló
csatorna őrjárás
11.01. Algyő-Tápé- Köröséri2028,247
11.02. Dongéri975,763
11.03. Torontáli251,471
11.04. Dongér-Kecskeméti991,504
11.05. Vidreéri251,760
11.06. Mártély-Tisza-Maroszugi962,678
11.07. Sámson-Élővízi1649,128
11.08. Kurcai1193,295
Összesen8302,94136
2.3. Együttműködés:
2.3.1. Nemzetközi kapcsolatok
Az Igazgatóság működési területének határa déli és délkeleti részén az országhatár, mely a Románia és a Szerbia országhatárait érinti. Az országhatárokat folyók, belvízcsatornák, erek és völgyvonulatok keresztezik. A vizek szabályozott levezetéséről a kormányok között egyezmények születtek.
Magyar-Román Vízügyi Egyezmény
A két ország 1986. június hó 25. napján kötött egyezményt a határ által átmetszett vizekkel kapcsolatos vízügyi kérdések szabályozásáról. Az egyezmény megkötésével együtt életbe lépett a Belvízvédekezési Szabályzat.

A Szabályzat általánosságban meghatározza a belvízcsatornák, szivattyútelepek és vízkormányzó műtárgyak üzemeltetését, kezelését.

Működési területünket három belvízrendszer érinti, melyek az alábbiak:
5/10.Maros jobb partPécskai belvízrendszer
5/11.Maros jobb partKrakkéri belvízrendszer
5/12.Maros bal partArankai belvízrendszer
Magyar-Jugoszláv Vízügyi Egyezmény
A két ország 1955. augusztus 8-án kötött egyezményt a határ által átmetszett vizekkel kapcsolatos vízügyi kérdések szabályozásáról. Az egyezmény alapján kidolgozásra került az árvíz, belvíz a jégtorlódás elleni védekezési Szabályzat. A Szabályzat általánosságban meghatározza a belvízcsatornák, szivattyútelepek és vízkormányzó műtárgyak üzemeltetését, kezelését.

Az érvényben lévő Szabályzatot 1987. május 11-15. között fogadta el a Magyar-Jugoszláv Vízgazdálkodási Bizottság a XXXI. Ülésszakán

Működési területünket az alábbi vízrendszerek érintik:
1.Köröséri belvízrendszer40
2.Gyálai belvízrendszer39
3.Újszegedi belvízrendszer82
2.3.2 Együttműködés szomszédos vízügyi igazgatóságokkal
Igazgatóságunk működési területéről a 4 belvízrendszer területe nyúlik át a szomszédos vízügyi igazgatóság működési területére, míg a szomszédos vízügyi igazgatóságtól két belvízrendszer területe nyúlik át működési területünkre:
SzámaNeveTerülete
km2
Megoszlás
%
KÖVIZIG
33Dong-ér Kecskeméti905,491/9ADUKÖVIZIG
34Dong-ér Halasi1011,696/4ADUKÖIZIG
77Kurcai1135,396/4KÖRKÖVIZIG
80Sámsoni1213,499/1KÖRKÖVIZIG
75Dögös-Kákafoki1008,814/86KÖRKÖVIZIG
84Dunavölgyi Déli3234,82/98ADUKÖVIZIG
Összesen:8509,3
A Dong-ér Kecskeméti belvízrendszer területéből átnyúló vízgyűjtő terület két részöblözethez kapcsolódik. A Kecskemét város fölött található vízgyűjtőterület /46,0 km2/ az Alpár-Nyárlőrinci - 33/4. - öblözethez tartozik. Az átnyúló területen állami főmű nincs. A vízgyűjtőterület vizeit a Tisza-Kunsági Vízgazdálkodási Társulat kezelésében lévő Nyikos és Talfái csatornák gyűjtik össze és vezetik az Alpár-Nyárlőrinci főcsatornába.
A Kecskeméttől délre található másik vízgyűjtőterület /33,5/ km2/ a 33/2. Félegyházi vízfolyás öblözetéhez kapcsolódik. Ezen öblözetrészen található a Félegyházi vízfolyás mintegy 6,0 km-es szakasza, mely a terület vizeit összegyűjti.
A területek vizei gravitációsan jutnak a befogadóba.

A Dong-ér-Halasi belvízrendszer területéből átnyúló vízgyűjtő terület (47,1 km2/ a 34/1. Dongéri főcsatorna öblözetéhez tartozik. E vízgyűjtő területen állami főmű nincs. A vizek természetes érvonulatokon, semlyékeken jutnak el a befogadókba.
A területrész vizei gravitációsan kerülnek levezetésre.

A Sámsoni belvízrendszer területéből átnyúló vízgyűjtőterület /13,0 km2/, mely a 80/3. Tótkomlóséri öblözethez tartozik.
A területen állami főmű nincs. A vizek természetes érvonulaton a terepen jutnak el a befogadóba. A vízelvezetés gravitációs.

A Kurca belvízrendszer 77/4. Mágocséri öblözetének főgyűjtője a Mágocséri főcsatorna közel 7,0 km-es szakasza a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság működési területén található.
Az átnyúló vízgyűjtő területről a vizek gravitációsan jutnak a főbefogadóba.

A Dögös-Kákafoki belvízrendszer területéből Igazgatóságunk működési területén halálható a Dögös-Kákafoki közel 14,0 km-es a Túlkánéri főcsatorna 10,0 km-es szakasza, valamint a Horgavölgyi csatorna 8,0 km-es szakasza.
A fenti csatornák a működési területünkre átnyúló vízgyűjtőterületről gravitációsan gyűjtik össze a belvizeket és vezetik a főbefogadóba, a Körös vidéki Vízügyi Igazgatóság területén.
A rendszer Tulkánéri csatornájából annak bal partján a 16+420 km szelvényben lévő oldalkieresztő műtárgyon 0,5 m3/s vízmennyiség átvezetésre kerülhet a Dél-Békés megyei Vízgazdálkodási Társulat kezelésében lévő Hajdúér-Ottlakai csatorna felhasználásával a 77. Kurca rendszer Mágocsér főcsatornájába.
E vízátvezetésre csak abban az esetben kerülhet sor a befogadó Kurca rendszer a többlet vízhozamot fogadni tudja.

A Dunavölgyi-Déli belvízrendszer területéből Igazgatóságunk működési területére átnyúló vízgyűjtőterületen - 57,52 km a vizek összegyűjtését a Rekettye-Bogárzó és a 7-es csatorna biztosítja.
E csatornák az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság kezelésében vannak.
A vízgyűjtő területről a vizek gravitációsan kerülnek levezetésre.
2.3.3. Vízgazdálkodási társulatokkal
Az Igazgatóság működési területén 8 vízi társulat üzemeltet belvízi csatornákat és szükség esetén ezeken védekezik. A társulatok működési területe lényegében teljesen lefedi az Igazgatóság vízgyűjtőterületét, sőt egyes területeken az árvízvédelmi töltéseken belüli hullámtereket is tartalmazza. Az összes érdekeltségi területük 8.419, 6 km2. A társulatok kezelésében 30,381 km belvízcsatorna van. Általánosságban a belvízvédelmi csatornák kiépítettsége az elmúlt időben végzett jelentős fejlesztéseknek köszönhetően megfelel. A társulatok az alábbi belvízvédelmi létesítményeket kezelik és üzemeltetik.
Társulat neveSzékhelyeTeljes érdekeltségi
terület
km2
Az Igazgatósághoz tartozó
síkvidéki terület
km2
Megoszlása
%
Szeged és K.VgT.Szeged1185,61185,614,0
Szentes és K.VgTSzentes863,6863,610,2
Tisza-Maros-Szögi Vgt.Hmvhely1321,71321,715,7
Csongrád és K.Vgt.Csongrád244,9244,92,9
Tisza-Kunsági VgT.Kkfháza1247,9941,511,2
Dél-Békés m.VgTOrosháza1819,81625,119,3
Kiskunmajsa és K. VgT.Kiskunmajsa2020,32020,324,0
Körösi VgT.Gyula1716,32172,7
Összesen10420,08419,6100,0
2.3.4 Együttműködés önkormányzatokkal
Az Igazgatóság működési területén 114 település található, melynek belterületén a lakosságban mintegy 85 %-a él, és a lakóépületek jelentős része is itt található. A települések nem egyenlő mértékben veszélyeztetettek a belvíztől, ezért a belterületi vízrendezés is térségenként más-más beavatkozást igényel. Jelentős hatással van a belterületek vízjárására az tény is, hogy a működési területen található településekben a közművek vízellátás szinte teljesen megoldott és ezzel párhuzamosan a keletkező szennyvizeket nem vezették el. Ennek következtében a belterületek alatt talajvíz kúpok alakultak ki, csökkentve a vízbefogadó képességét, melynek következtében a belvízveszély növekedik.

Az önkormányzatok kezelésében mintegy 2.410 km nyíltszelvényű és 221 km zártszelvényű belterületi csapadékvíz elvezető csatorna van. Néhány településen elsősorban Szeged megyei városban egyesített rendszerű - szennyvíz és csapadékvíz elvezető - csatornahálózat van kiépítve, ezek hossza mintegy 130 km. Az önkormányzatok 5 db átemelő szivattyút üzemeltetnek.

A belvíz által leginkább veszélyeztetett települések Szeged, Hódmezővásárhely megyei városok, Makó, Mindszent, Orosháza város, Apátfalva, Kiszombor, Klárafalva, Baks, Szegvár, Kevermes, Almáskamarás, Pusztaföldvár, Kaszaper községek.

A belvíz elleni védekezések belterületi végrehajtásáért ugyan a helyi önkormányzat a felelős, ehhez azonban igénylik a VIZIG és az illetékes társulatok nagyfokú segítségét, műszaki felügyeletét és nagyobb arányú védekezésnél a koordinálást.
2.3.5. Egyéb - Üzemi és magán vízrendezési létesítmények
A vízrendezéssel szemben egyre növekvő társadalmi-gazdasági igény jelentkezett, ezért 1976-1978. között Csongrád, Bács-Kiskun és Békés megyét érintően elkészültek a vízrendezés hosszú távú fejlesztési tervei.

A főművekkel összhangban megkezdődött az üzemi művek tervszerű, összehangolt megvalósítása, elsősorban a mélyártéri területeken ahol a legnagyobb veszélyeztetettség jelentkezett.

1981. évtől megkezdődött a kiemelt térségek meliorálása, melyet a főművekkel egyeztetve kerültek kivitelezésre. Az 1981-től 1990-ig a kiemelt állami támogatás eredményeként jelentős mértékben növekedett a meliorált korszerűen vízrendezett területek nagysága 1990-től azonban a kiviteli munkák jelentősen csökkentek és 1993-ra a kivitelezés leállt.
Frissítve: 2007.08.03.
Priváczkiné Hajdu Zsuzsanna