Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság              

 
Projektek
1. Nemzetközi együttműködés
Kezdetben a magyar-osztrák határtérségben alakultak ki a közös fejlesztések tárgyi, személyi és pénzügyi feltételei, majd a határ menti programokba bekapcsolódtak a román, szlovák, szlovén határrégiók, végül a magyar-horvát, magyar-ukrán és a magyar-szerb határszakaszok is.
 
A program átfogó célja, hogy hozzájáruljon a gazdasági fejlődés kedvező környezeti feltételinek megteremtéséhez. A támogatás közvetlen célja pedig a felszíni és felszín alatti vizek állapotának javítása volt a következő témakörökben: a gátak, töltések és az azokat körülvevő terület kedvező ökológiai állapotának biztosítása; árvízvédelmi létesítmények fejlesztése; ultrahangos vízhozammérő hálózatok bővítése; felszíni és felszín alatti vizek megóvását, illetve a vizek minőségének javítását segítő technikai megoldások; települési szennyvízcsatorna hálózat, szennyvízkezelő rendszerek fejlesztése.
A kisprojekt alap célja, hogy erősítse a közösségi és helyi fejlesztési tevékenységek támogatását szolgáló, a határrégióban élő emberek közötti, határon átnyúló integrációs folyamatot. Határszakaszonként évenként azonos támogatási keretet határoztak meg 200 ezer és 1 millió euró közötti összegben, melyre általában 5 ezer és 50 ezer euró közötti összegért, mint vissza nem térítendő támogatásért lehetett projektekkel pályázni. A támogatási összeg és az egy éves megvalósítási idő, mint feltételek nagymértékben behatárolták a projektek körét: elsősorban szolgáltatásokra, képzések, konferenciák, kulturális események szervezésére, eszközbeszerzésekre adott lehetőséget. Jellemző volt az is, hogy egy-egy nagyobb, a határ menti területek fejlesztése szempontjából kulcsfontosságú nagyberuházás előkészítése történt meg a kisprojektek keretében tervek, előkészítő tanulmányok elkészíttetése révén. A 2003. évi Phare CBC Magyarország-Románia Kisprojekt Alapot (KPA) a határ menti kapcsolatok erősítése, az együttműködési lehetőségek feltárása és új együttműködési javaslatok kidolgozása jellemezte.
Az INTERREG együttműködés az Európai Unió egyik közösségi kezdeményezése, mely az unió fejlesztési céljainak közvetlen megvalósítására törekszik. Az INTERREGionális kezdeményezéseket az Európai Bizottság javasolja a tagállamoknak, mint az egész európai térség fejlesztése és kohéziója szempontjából alapvetően fontos együttműködési területeket. Az Európai Unió a pénzkeretet és a kezdeményezések átfogó céljait és prioritásait határozza meg. Ez alapján az érintett EU tagállamok (a szomszédos nem EU tagállamok támogatásával) közös, részletes javaslatot nyújtanak be az Európai Bizottsághoz a programok megvalósítására.
 
  • résztvevő területek: két (egyes esetekben három) ország határ menti megyéi
  • átfogó célok: határon átnyúló gazdasági és szociális kapcsolatok fejlesztése
  • támogatás fő területei: KKV együttműködés, helyi gazdaságfejlesztési kapcsolatok, város és vidékfejlesztés, emberi erőforrás fejlesztés (K+F, kultúra, egészségügy, oktatás), környezetvédelem, megújuló energia, közlekedési, információs és vízügyi együttműködés, jogi és közigazgatási együttműködés stb. (beruházások és kisebb részben tanulmányok)
Déli határszakasz felszíni vizeinek jó környezeti állapotának megőrzéséhez szükséges akcióterv összefoglalás
Igazgatóságunk 2005. május 20-án nyújtotta be pályázati kérelmét, hogy az Interreg III/A Magyarország - Románia és Magyarország - Szerbia és Montenegró Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében, a Vajdasági Vode-Vojvodina közvállalattal és a Kiskunsági Nemzeti Parkkal partnerségben megvalósíthassa környezetvédelmi célú projektjét a Déli határszakasz felszíni vizeinek jó környezeti állapotának megőrzéséhez szükséges akcióterv elkészítése céljából. A Támogatási Szerződés 2006. Július 13-án került aláírásra, mely közel 110.000.000 Ft vissza nem térítendő támogatást biztosít a projekt végrehajtásához...
Felszínalatti vizek használatának fenntartható fejlesztése a magyar-szerb országhatár menti régióban
Magyarország és Szerbia határrégiójában a jó környezeti állapotok biztosításához szükséges vízkészletek jellemző módon csak a felszín alól nyerhetők ki, hiszen a felszíni vízkészlet időszakossága nem biztosíthatja a kellő folyamatosságot. A határrégiót több évben is rendkívüli aszály érintette, melyek káros következményeinek csökkentéséhez a felszín alatti vizek is felhasználásra kerültek. A felszín alatti vízkészletek mennyiségi és minőségi viszonyainak pontos feltárása meghatározó a terület további fejlődése szempontjából...
  • résztvevő területek: az ország egész területéről vehetnek részt szervezetek a programban, partnereik pedig Európa teljes területéről származhatnak
  • átfogó célok: a regionális fejlesztés és kohézió stratégiájának és eszközeinek fejlesztése Európa teljes területét felölelő együttműködésen keresztül

Cél: Tapasztalat-csere támogatása az európai területfejlesztési politikák hatékonyságának növelése érdekében. Legalább 3 partner részvételével a programtér legalább 3 országából, melyek közül legalább 2 partner tagállami (Az INTERREG IV.C projektek átlagos projektszáma 10-15 partner 6-7 országból)

Prioritások:
1. Innováció és tudás alapú társadalom (innováció, kutatás és technológiai fejlődés, vállalkozások és KKV-k, információs társadalom, foglalkoztatás, képzés)
2. Környezet és kockázat-megelőzés (természeti és technológiai kockázatok, vízgazdálkodás, hulladék-gazdálkodás, biodiverzitás és a természeti örökség megtartása, energia és fenntartható tömegközlekedés, kulturális örökség és tájkép)

Konferenciák:   Kiadványok:
DMCSEE - Drought Management Centre for South East Europe

In the past few decades it has become evident that all countries in SEE are affected by droughts which are becoming more and more long lasting and severe. Since 1998 a series of meetings and workshops have been held on European and subregional level, expressing the need for a Balkan Drought Monitoring Centre. The idea was further elaborated by International Commission on Irrigation and Drainage (ICID) that adopted a declaration which expressed the need to establish this centre to alleviate problems caused by drought in the area...
Az ATI-VIZIG elsősorban a WP3 munkacsomagban foglalt feladatokért (klimatológiai monitoring és térképezés) a felelős. Ezen belül különösen fontos a 3.2.2. feladat, amely keretében többféle aszályindex (PDSI, PAI, stb.) számítási és alkalmazási módszereit kell kidolgozni. E feladat határideje 2011. május 31. Eddigi munkánk során – a szlovén partnerekkel folytatott konzultációknak megfelelően – javaslatot dolgoztunk ki a Pálfai féle aszályindex (PAI) egyszerűsített változatára. Ennek kiszámítására a mindenki számára elérhető havi csapadékösszegekre és havi középhőmérsékletekre van szükség...
Az elmúlt évtizedekben az aszály jelentõs hatást gyakorolt a délkelet-európai (South-Eastern European, azaz SEE) régió országainak gazdaságára, valamint általánosságban a környezetre és a társadalomra is. A 80-as évek elejétõl a SEE régió néhány országát egyre súlyosbodó, hosszantartó aszály sújtotta, rekord arányokat elérve a '93, '94, '98 és 2003-as években...
Az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóságon az 1990-es évek elején számítási módszert dolgoztak ki a hazai belvizek és aszályok jellemzésére, valamint előrejelzésére. E módszerrel, mely az évek során egyre finomodott, az Igazgatóság 2000-től kezdve – a Vízgazdálkodási Kutató Központtal (VITUKI) együttműködve – országos kitekintésű, havi rendszerességű előrejelzést készít...
Expansion of applicability of Hungarian PAI for South East Europe (SEE) region

In Hungary the Palfai drought index (PAI) worked out for users in agriculture and in water management has been used for numerical characterization of droughts since the beginning of the 1980s. This index characterizes the strength of the drought for an agricultural year with one numerical value, which has a strong correspondence with crop failure. In the course of the DMCSEE project we analyzed the possibility of using the PAI in the South-East European area, and we also examined what kind of changes its wider practice demands considering especially the basic data availability...
A DMCSEE projekt lehetővé tette egy olyan aszályindex kifejlesztését, amely könnyen hozzáférhető meteorológiai alapadatok (havi csapadékösszegek és havi középhımérsékletek) felhasználásával viszonylag egyszerűen számítható, és jól kifejezi az aszályt befolyásoló meteorológiai és hidrológiai viszonyok hatását a mezőgazdasági kultúrákra...
Az Alsó-Tisza-vidéki vízügyi Igazgatóság a DMCSEE projektben betöltött szerepe szerint az aszály megfigyelésére és értékelésére, valamint az aszállyal összefüggő kockázat és sebezhetőség felmérésre összpontosít.
A teljes Délkelet-Európai régió aszályvizsgálati anyagához illeszkedve az ATI-VIZIG elkészítette saját, a régióra vonatkozó stratégiai koncepcióját...
Ebben a hírlevélben bemutatjuk azokat az új SPI (Standardizált Csapadék Index) térképeket, melyek a DMCSEE projekt keretén belül elkészült alkalmazásokkal készültek a 2011. július 10. - szeptember 17. időszakra.
Az eredmények bemutatják az aszályhelyzetet a balkáni és a dél-kelet európai országokban...
"Action plan for the preservation of the good environmental status according to the surface water of the south border region"

Our Directorate implemented the project in the framework of the Interreg III/A Hungary-Romania and Hungary-Serbia and Montenegro Cross Border Co-operation Programme in the partnership of Vode-Vojvodina public company and the Kiskunsági National Park.
The status of the surface water on the areas of the border region between Hungary and Serbia being west of the River Tisza determines the environmental status of the catchment...
In the years after our EU accession, we began a new fight against drought that we have presented within DMCSEE project implemented as „pilot” projects carried out by ATIVIZIG.
These results can be disseminated widely all over the European drought affected regions. Some model projects were implemented or are under implementation with professional management of ATI-VIZIG...
A Program fő célja, hogy az Európai Unió támogatásával lehetőséget biztosítson a magyar-szerb határvidék közös fejlesztésére. A Program előcsatlakozási támogatási eszközként működik a 1085/2006/EK tanácsi rendelet és annak végrehajtásáról szóló 718/2007 Bizottsági Rendelet alapján. Hosszú távú átfogó célkitűzése, hogy elősegítse egy fenntartható és biztonságos környezettel rendelkező harmonikus és együttműködő régió létrehozását, amelyben a kulturális és természeti örökséget közösen menedzselik, az üzleti, oktatási, kutatási és kulturális együttműködések erősödnek és növekszik a foglalkoztatottság.
 
Magyar-szerb határon átívelő ár- és talajvíz vízszabályozási rendszer
A Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságok szerteágazó feladatkörének markáns eleme a különböző szervezeti- és szakterületi projektfejlesztő (projekt előkészítés, pályázatírás és kapcsolódó tevékenységek, beleértve a mérnöki és egyéb műszaki munkákat) és bonyolítói (közbeszerzés, menedzsment, audit és egyéb jogi tevékenységek) feladatok...
A Tisza folyó modellezése a Magyar-Szerb közös érdekeltségű szakaszon
... A vízrajzi és geodéziai mérések egy folyóval kapcsolatban sokféle célra használhatóak. Az előző ismertetésből látható, hogy ezek közül jelenleg a HEC-RAS modell működtetése az egyik legfontosabb. Nem szabad azonban elfeledkezni arról, hogy az árvizek előrejelzésének és nyomon követésének a vízállás mellett másik legfontosabb paramétere a vízhozam. A tervezett projekt célja, hogy árvízmentes időben a modell futtatásához szükséges adatokat előállítsa, árvíz alatt pedig a védekezést segítő mérések nagy számban elvégezhetőek legyenek...
A program átfogó célja közelebb hozni egymáshoz a határmenti térségben élő embereket, közösségeket és gazdasági szereplőket az együttműködésbe bevont térség közös fejlesztésének elősegítése érdekében, a határmenti térség alapvető erősségeire építve. A támogatási összegeket a program az együttműködési terület alapvető feltételeinek javítására kívánja fordítani. Ebbe beletartoznak az emberi tevékenység alapfeltételének megőrzését és védelmét célzó beavatkozások is, többek között a környezetvédelem és ezen belül a vízgazdálkodás.
 
DECOHR - HURO/0802/110
A Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében az ATI-VIZIG együttműködésben román partnerével (Marosvásárhelyi Vízügyi Igazgatóság - ABAM) pályázatot nyújtott be a közös érdekeltségű Maros jobb parti árvízvédelmi vonal infrastrukturális fejlesztésére. A pályázat összesen 1.579.685,25 EUR támogatást nyert, a projekt teljes költségvetése pedig 1.858.453,24 EUR. A magyar partner költségvetése 889.576,24 EUR, amely 100%-os támogatási arányt jelent. Ebből az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) támogatási aránya 85%. A nemzeti társfinanszírozás a magyar partner esetében 15%, a román partner részére 12 %-ot biztosít a Román Kormány...
DEWIPS - HURO/0802/106
A Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében az ATI-VIZIG együttműködésben román partnerével pályázatot nyújtott be a közös érdekeltségű belvízvédelmi szakaszok vízkárok elleni biztonságának fokozására és a hozzá tartozó őrházak infrastrukturális fejlesztésére. A pályázat összesen 1.702.068,77 EUR támogatást nyert, a projekt teljes költségvetése pedig 2.002.433,85 EUR. A magyar partner költségvetése 1.033.684,85 EUR, amely 100 %-os támogatást jelent. Ebből az ERDF támogatási arány 85%. A nemzeti társfinanszírozás 15% mértékű a magyar partner és 12 % a román partner esetében...
2. Önálló projektek
5.2.1/B
A település- és térségfejlesztés érdekében a regionális jellegű vízfolyások, tavak, holtágak, mellékágak esetében kiemelt jelentőségű a vízkárelhárítás biztonságának növelése valamint a „jó állapot” elérése, fenntartása, a hatékony vízgazdálkodás, összhangban az EU Víz Keretirányelvével. A vízkár érzékeny területek csökkentése, a belvízi biztonság növelése mellett fontos a belvizekkel történő gazdálkodás keretében a vízrendszerek rekonstrukciója, a vízvisszatartás, vízpótlás, vízvisszatáplálás a „jó állapot” vagy „jó ökológiai potenciál” elérése érdekében ugyancsak az EU Víz Keretirányelvvel összhangban. 5.2.1/D
A konstrukció célja a klímaváltozás emberi tevékenységekre és természeti folyamatokra gyakorolt kedvezőtlen hatásainak mérséklése. A csapadékszegény időszakokban, illetve a csapadékos időszakokban, a belterületi belvízkockázatok és károk mérséklése, megelőzése az élhetőbb és vonzóbb településkép kialakítása céljából, elősegítve egyes hátrányos, szociális célcsoportok és veszélyeztetett természeti erőforrások helyzetének javítását. A mindenkor megfelelő mennyiségű és minőségű vízkészlet biztosítása az emberi tevékenységek és a természeti folyamatok számára, az ökológiai igényeknek megfelelő biztonságos vízellátás feltételeinek megteremtése, a mező- és tájgazdálkodás számra szükséges vízkészletek biztosítása és a táji rendszerekben kárt okozó, felesleges vizekkel való gazdálkodás feltételeinek megteremtése.
2.1.1: Állami tulajdonú árvízvédelmi fejlesztések
A konstrukció célja az árvízi biztonság növelése, az árvízi kockázatok csökkentése az állam feladatkörébe tartozó fejlesztésekkel a Tisza és Duna, valamint a mellékfolyóik mentén. A Duna és mellékfolyói menti árvízvédelmi rendszer fejlesztése keretében a nem kellő biztonságú szakaszokon mielőbb meg kell kezdeni a védvonalak kiépítését az előírt szintre, valamint gondoskodni kell a mélyfekvésű területeken található értékes és sűrűn lakott települések, településrészek megfelelő védelméről.
A VÍZÜGYI ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI KÖZPONTI IGAZGATÓSÁG gondozásában az alábbi KEOP projektek kerültek megvalósításra
Frissítve: 2012.04.18
Frank Szabolcs
Pályázati és Beruházási Osztály