Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság              

 
Környezet és Energia Operatív Program - Állami tulajdonú árvízvédelmi fejlesztések

KEOP-2.1.1.
A Csongrádi partfal rekonstrukcióját célzó projekt

A projekt az Európai Unió támogatásával, a Kohéziós Alap és a Magyar Köztársaság költségvetésének társfinanszírozásában valósul meg.
Új Magyarorszag
 
Kedvezményezett: Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság
  6720 Szeged, Stefánia 4. Tel.: 62/599-599, Fax: 62/599-555
   
Közreműködő: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatósága
  1134 Budapest, Váci út 45. Tel.: +36 1 238 6666, Fax: +36 1 238 6667
A konstrukció célja az árvízi biztonság növelése, az árvízi kockázatok csökkentése az állam feladatkörébe tartozó fejlesztésekkel a Tisza és Duna, valamint a mellékfolyóik mentén.

A Duna és mellékfolyói menti árvízvédelmi rendszer fejlesztése keretében a nem kellő biztonságú szakaszokon mielőbb meg kell kezdeni a védvonalak kiépítését az előírt szintre, valamint gondoskodni kell a mélyfekvésű területeken található értékes és sűrűn lakott települések, településrészek megfelelő védelméről.

Igazgatóságunk 2008. január 14-én két pályázatot nyújtott be árvízvédelmi művek fejlesztését támogató KEOP konstrukció keretében, ezek egyike a 2006. évi árvíz során jelentős károkat szenvedett Csongrádi partfal állékonyságának növelését célozza. A projektterv 1 376 820 000 Forint összegű beruházást tartalmaz. Az első forduló kapcsán 2008. július 16-án került megkötésre a Támogatási Szerződést a mindösszesen 43 612 000 Ft értékű előkészítési tevékenységekre.
A beruházás szükségessége:
A XX. század fordulóját követően az öblözet védtöltései 1932, 1940, 1962, 1964, 1970, 1975, 1999, 2000 és 2006 években kaptak jelentős árvízi terhelést. A vízszintek emelkedésére jellemző, hogy az 1970. évi 935 cm-t 2000-ben 994 cm követte, majd a minden addigit magasságban felülmúló 2006 évi árvíz Csongrádnál 1034 cm-rel tetőzött. Hatásukra a védvonalak mentén, sok helyen keletkezett szivárgás, csurgás és buzgárosodás.

Az csongrádi öblözetet védő tiszai védvonal kiépítettségének megítélése a 2006. évi rendkívüli tavaszi árvízhez kapcsolódó védekezési tapasztalatok és árvízi jelenségek miatt megváltozott. Az itt lévő padkás töltések az Országos Vízgazdálkodási Szabályzatban leírt I. rendű árvízvédelmi fővédvonal minimálszelvény kritériumának eleget tesznek. Ugyanakkor a tapasztalatokat és a rendelkezésre álló kiegészítő feltárásokkal pontosított horizontális geoelektromos szondázás adatai alapján számított állékonysági mutatókat figyelembe véve állapotuk nem megfelelő, amelyet azt a Felgyő térségében 2006. évben bekövetkezett rézsűcsúszás is bizonyít.
 
A Tiszán 2000 és 2006 tavaszán levonult árhullámok, valamint Csongrád város és az öblözet védelme érdekében folytatott védelmi munkálatok rendkívüli mértékben igénybe vették a város közel 6 km-es védvonalát. Az 1881 óta több építési ütemben épített belterületi téglatámfal több mint 125 éves vízoldali burkolata (1.sz. kép) és a mögötte levő földmű olyan állapotban van, hogy annak további fenntartása a töltés állékonyságát veszélyezteti, javítása vagy felújítása pedig gazdaságosan nem oldható meg. A partfal mögött kiüregelődések, kimosódások találhatók, amelyeket most eltakar a megroggyant nem vízzáró téglaburkolat (lásd 2.sz. kép). A töltés altalaj és mederrézsű állékonysági vizsgálatok arra mutattak rá, hogy a partszakasz több helyen nem elégíti ki az állékonysági előírásokat.

Az árvízi jelenségek előfordulását, az ősmeder keresztezések helyeit, a geoelektromos talajmechanikai feltárások és állékonysági számítások eredményeit, az altalaj rétegződést, valamint a minimálszelvény paramétereit figyelembe véve, az árvízvédelmi biztonság növelése vált szükségessé.
A projekt célstruktúrája:
A projekt-előkészítés keretében meghatározott problémákat és az elhárításuk érdekében célzott tevékenységeket az alábbi felsorolással foglalhatjuk össze:
  • Csongrád város belterületi szakaszán a védelmi rendszer hiányos, állékonysága nem megfelelő. Cél: Csongrádi partfal fejlesztése az állékonysági vizsgálatoknak megfelelően;
  • A hullámtér és a mélyülő folyómeder nem elégíti ki az állékonysági előírásokat. Az elmúlt évek árvizeinek hatására a töltés közvetlen előterében két helyen partbecsúszás keletkezett. A rézsű megcsúszások az árvízvédelmi biztonságot közvetlenül veszélyeztetik. Cél: Partfal előtti keskeny hullámtér és mélyülő folyómeder állékonyságának növelése ;
  • Az adatközlési infrastruktúra hiányosságai kimutathatóak. Cél: Árvízvédekezés alatti adatforgalom biztonságossá tétele és az adatszolgáltatás megbízhatóságának növelése.
A projekt célkitűzései együttesen biztosítják a könnyebb és hatékonyabb árvízvédekezést és a kedvezőbb védvonal fenntartást.
A projekt javasolt ütem- és intézkedési terve:
1. forduló: Projekt előkészítési fázis
Hirdetés, reklám, tájékoztatás2008. 10. – 2009. 06.
Közbeszerzési dokumentáció elkészítése, jóváhagyás2008. 09. – 2009. 02.
Részletes Megvalósíthatósági Tanulmány elékészítése2009. 02. – 2009. 05.
Tervezés2009. 02. – 2009. 06.
Hatósági engedélyeztetés2009. 07. - 2009. 08.
Egyéb projekt megvalósításhoz kapcsolódó tanulmány2008. 11. – 2009. 02.
Pénzügyi tanácsadás, könyvvizsgálat2009. 12.
Projektmenedzsment2008. 07. – 2009. 12.
Pályázat összeállítása és benyújtása 2. fordulóra2009. 08. – 2009. 11.
Támogatási döntés az 2. fordulóban2009. 12. – 2010. 02.
2. forduló: Projekt megvalósítási fázis
Projektmenedzsment2010. 03. – 2011. 12.
Közbeszerzési eljárások lefolytatása (megvalósításra)2010. 03. – 2010. 05.
Építés jellegű munkák:
Csongrádi partfal fejlesztése2010. 06. – 2011. 12.
Meder és partállékonyság növelése2010. 06. – 2011. 12.
Csongrádi monitoring állomás fejlesztése2010. 06. – 2011. 12.
Eszközbeszerzés:
Csongrádi monitoring állomás fejlesztése2010. 06. – 2011. 03.
Csongrádi telefonközpont fejlesztése2010. 06. – 2011. 03.
Projekt zárás2011. 12. – 2012. 02.
A projektre vonatkozó további információval Frank Szabolcs projektmenedzser áll az érdeklődök rendelkezésére.


Kapcsolódó cikk:
Még 1,4 milliárd kellene a csongrádi gátra (www.delmagyar.hu)

Még 700 méter hosszan kell felújítani és megerősíteni a csongrádi Tisza-gátat – 2007-ig mintegy két kilométeres szakaszon újult meg a partfal. A csongrádi gát kilencszer kapott nagyobb terhelést az elmúlt száz évben, ebből három az utóbbi tíz évre esett...
Kelt: Szeged, 2008.09.17
Frissítve: 2009.08.17
Frank Szabolcs
Pályázati és Beruházási Osztály